Archive for the ‘menhelyek’ Category
november 14th, 2008 | 
Author: 
(+2 rating, 2 votes)
Loading ...Melyik kutyafajta való gyerek mellé?
“Azért vagyok ilyen bizonytalan a fajtaválasztásban, mert egyszer már volt egy kutyánk, egy évig volt nálunk, váratlanul kaptuk, de nem gondoltuk át, hogy abban az élethelyzetben nem volt nekünk való ez a kutyus. El is szökött egy év múlva. Most jobban szeretném átgondolni a dolgot. Az is felmerült bennem, hogy menhelyről hoznék el egy nem nagyon idős kutyust, akit még alapvetően mi tudnánk felnevelni. Igazából úgy október második felében lenne aktuális, mert akkorra maradunk egyedül, és akkorra talán a fiam segítségével ki tudom javítgatni a kerítés kisebb-nagyobb hiányosságait. Amitől még tartok egy kicsit, az a macskánkkal való összeszoktatás. Nem szeretnék félszemű kutyát és vacsorára felfalt cicát sem.” (szajkó)
“Nyugodtan ments meg egy kis életet a menhelyről! Azok amúgy is nagyon hálásak a sorsuk jobbra fordulásáért, általában nagyon igyekeznek alkalmazkodni. (Jókat írok, ahhoz képest, hogy egyébként tenyésztek fajtatisztákat…. 
))
Egyébként tökmindegy, milyen kutyafajtát választasz, mert amelyik nem kifejezetten gyagyás (genetikai problémás) és tisztességesen törődnek vele, azzal nincs gond.
Posted in 
A Noé Állatotthon Alapítvány és kutyamentéssel foglalkozó állatbarát önkéntesek összefogásával új esélyt kapnak azok a kidobott, kóbor vagy gazdájuk által megunt ebeknek egy része, akik – talán életük utolsó napjaira – bekerülnek a fővárosi ebrendészeti telepre. A MiniMenhely elsődleges célja, hogy a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepéről kihozott kutyáknak átmeneti elhelyezést nyújtson.
A MiniMenhely, mely a Noé Állatotthon Alapítvány területén, de a menhelyi kennelektől teljesen elszeparáltan mûködik, elsősorban az ebrendészeti telepről kihozott kutyák elhelyezésére, fizikai és lelki gyógyítására, valamint végleges gazdihoz juttatására “szakosodott”.
Read the rest of this entry »
Mialatt Magyarországon a kedvtelésből tartott kutyák száma igen magas (ide tartozik minden eb, amely nem hivatásos munkakutya), addig a velük való bánásmódban már nem jeleskedünk. Nap, mint nap értesülhetünk rémséges esetekről, melyeknek szenvedő alanyai kutyák, és több fórumon is megkongatták már a vészharangot a hazai menhelyeken uralkodó állapotok miatt is.
Ha ez utóbbi téma szóba kerül, sokan együttérzően bólogatnak, és azzal nyugtatják magukat, hogy előbb-utóbb mindegyik elhagyott kutya gazdához kerül majd. Addig pedig jó helyen vannak a menhelyeken, ahol szerető aktivisták gondozzák őket. Nagyon kényelmes ez a gondolat, de sajnos azonban mindez a valóságban nem így működik.
