Kiskutya

-Micsoda?
-Ilyen drága?
-Aranyból van?
Egyre gyakrabban kell ilyen és ehhez hasonló megdöbbent kérdésekre válaszolniuk az osztrák “De Yucatan” Chihuahua tenyészet tulajdonosainak amikor első alkalommal beszélnek csivava kiskutya után érdeklődőkkel.
Véleményük szerint egy csivava szaporító, aki csak azért pároztatja a kutyáit egymással, hogy ezzel minél több pénzt keressen, a lehető legkevesebb időt, energiát és pénzt fogja a tenyészetét alkotó kutyákra és azok utódaira fordítani. A szaporítók célja a minél kisebb befektetés és a minél több bevétel. Egy ilyen embernél garantáltan olcsón juthatunk hozzá csivavánkhoz. De kérdéses, hogy milyen hosszan lelhetjük örömünket kedvencünkben.
A szaporítók a szukákat gyakran minden tüzelésnél befedeztetik, míg 4-5 éves korukban, amikor a kutyák már teljesen ki- és elhasználtak, egyszerűen továbbadnak rajtuk. A kölyköket ablaktalan, zárt szobákban, pincékben vagy ólakban tartják és csak a legszükségesebb igényeiket elégítik ki. Ezek a kis csivavák soha nem látnak állatorvost, aki egészségi állapotukat ellenőrizhetné vagy a (nem ritkán halálos) fertőző betegségek elleni védőoltást beadhatná. A csivik szőrzetén még fényképről is látható, hogy táplálékuk messze van az ideálistól: olcsó kutyatáp minimális mennyiségben. A csivavát vásárolni szándékozóknak óvatosnak kell lenniük, ha a tenyésztő csak az eladásra kínált kis csiviket mutatja meg és kifogásokat talál, ha a szülőket is meg szeretnénk tekinteni.
Gyakran rövid a vevő öröme, ha ilyen helyről vásárol magának csivavát.
Ételallergia, fertőzések, férgesség: nem ritka velejárói az olcsó csivaváknak – akik valójában nemhogy olcsók, hanem épp ellenkezőleg: kifejezetten drágák, hiszen a vételár többszörösét hagyjuk az állatorvosnál. Mindenki ismeri a bölcs mondást, miszerint “Olcsó húsnak híg a leve…”

A cikk folytatása elolvasható a csivava blogban: csivava.com!

Ajánlott weblap: lovarda Budapest mellett, Csömörön